Szeged és környéke

Szeged története

Virágzó város fejlődött a só–, fa–, gabona– és borkereskedelem útvonala mentén. Raktárak, átrakóhelyek, feldolgozó üzemek működtek. 1183–ban említik először Cigeddinként, 1247–ben már bizonyíthatóan város és az ősi részek (Fel–szeged, Palánk és Al–szeged) együvé tartoztak.
A vár szerepe a török harcok során megnövekedett, jelentős diplomáciai események és hadseregszervezés helyszíne volt ekkor Szeged. A török megszállás 143 éve után osztrákok birtokolják a várat és a város fontos hivatalait. A nyomor miatt zúgolódó lakosság megfékezésére találták ki a „boszorkányok” jelenlétének szomorúan valós történetét. Kossuth Lajos 1848–as toborzó beszédekor „Szegednek népe, nemzetem büszkesége” megtisztelő jelzőket akkor is megismételte, mikor 1879. március 12–én, Szent Gergely napjának hajnalán, az egyébként jámbor és szelíd folyó a másik arcát is megmutatta. „Szegedet csak Szeged népe támaszthatja fel!” – írta Kossuth Turinból.

Az 1879-es nagy árvíz


A hullámsírból, a tajtékból új Aphroditéként született meg! Példanélküli hazai, nemzetközi összefogás és az otthonukért, a szülőföld szeretetének legmakacsabb ragaszkodásával mindent megtenni akaró nép hősies munkájának eredményeként épült újjá. A mai palotás város széles sugár– és körútjaival a legmodernebb magyar település.

A város elhelyezkedése


Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, 169 ezer lakossal. a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál helyezkedik el.
Közúton Budapesttől az M5-ös autópályán 165 km távolságra – kényelmes autózással – másfél óra alatt érhető el. Vasúton az elegáns, kényelmes és gyors Inter City járatokkal Budapesttől csak kettő és egynegyed órányira van. A frissen átadott – kis és közepes gépek fogadására alkalmas – repülőtér Magyarország mellett a világ vérkeringésébe is bekapcsolta Szegedet és térségét.

Érkezés:
 
Éjszaka:
 
Felnőtt:
 
Gyerek: