Szeged és környéke

Szeged története

A Tisza és Maros találkozásánál kialakult régi település a római korban Parthiscus néven jelentős erődítménnyel védte a sószállítások útvonalát. A város területén megtelepedő nomád törzsek váltották egymást. A hunok szálláshelyei, jurtafalvai állhattak a környéken. Az avarokat megdöntő frankok után bolgár, szláv törzsek éltek itt, amikor a szeri országgyűlés alkalmával (a mai Ópusztaszer Anonymus szerint) Árpád fejedelem Ond vezérnek adományozta ezt a területet.

Virágzó város fejlődött a só–, fa–, gabona– és borkereskedelem útvonala mentén. Raktárak, átrakóhelyek, feldolgozó üzemek működtek. 1183–ban említik először Cigeddinként, 1247–ben már bizonyíthatóan város és az ősi részek (Fel–szeged, Palánk és Al–szeged) együvé tartoztak.
A vár szerepe a török harcok során megnövekedett, jelentős diplomáciai események és hadseregszervezés helyszíne volt ekkor Szeged. A török megszállás 143 éve után osztrákok birtokolják a várat és a város fontos hivatalait. A nyomor miatt zúgolódó lakosság megfékezésére találták ki a „boszorkányok” jelenlétének szomorúan valós történetét. Kossuth Lajos 1848–as toborzó beszédekor „Szegednek népe, nemzetem büszkesége” megtisztelő jelzőket akkor is megismételte, mikor 1879. március 12–én, Szent Gergely napjának hajnalán, az egyébként jámbor és szelíd folyó a másik arcát is megmutatta. „Szegedet csak Szeged népe támaszthatja fel!” – írta Kossuth Turinból.

Az 1879-es nagy árvíz


A hullámsírból, a tajtékból új Aphroditéként született meg! Példanélküli hazai, nemzetközi összefogás és az otthonukért, a szülőföld szeretetének legmakacsabb ragaszkodásával mindent megtenni akaró nép hősies munkájának eredményeként épült újjá. A mai palotás város széles sugár– és körútjaival a legmodernebb magyar település.

A város elhelyezkedése


Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, 169 ezer lakossal. a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál helyezkedik el.
Közúton Budapesttől az M5-ös autópályán 165 km távolságra – kényelmes autózással – másfél óra alatt érhető el. Vasúton az elegáns, kényelmes és gyors Inter City járatokkal Budapesttől csak kettő és egynegyed órányira van. A frissen átadott – kis és közepes gépek fogadására alkalmas – repülőtér Magyarország mellett a világ vérkeringésébe is bekapcsolta Szegedet és térségét.

Szeged Látványosságai

Szeged és környékének idegenforgalmi nevezetességei, látnivalói, érdekességei, turisztikai szempontból

Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hősök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörű épületeivel mediterrán hangulatot áraszt. Szeged nem csak történeleméről, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres. A városban működő Szegedi Tudományegyetem olyan fiatalos pezsgést kölcsönöz Szegednek, mely megmutatkozik a kulturális és sport életben is. Szívélyes vendégszeretettel és tárt karokkal várjuk vendégeinket!

A Dóm téren nevezetes épületek sora található: Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom. A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai. Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér. A közelben lévő Görögkeleti Szerb Templom (Révai u.) kiemelkedő művészettörténeti értéke a körtefából faragott, áttört csipkedíszű rokokó ikonosztázion, 80 ikonnal. A nemzeti nagyságok szobraival ékes Széchenyi teret uralja a Városháza szecessziós, tornyos épülete, a Reök-Palota (Tisza L. krt. 56.) szecessziós műremek. Nem épült nagyobb templom az Alföldön a középkorban, mint a Havas Boldogasszony Templom és Ferences Kolostor (Alsóváros, Mátyás király tér). A XV. századi, későgótikus műemlék együttese. Kegyképe a világhírű czestochowai Fekete Mária kegykép másolata. Az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteménye a névadó író-régész-múzeumigazgató munkásságát dicsérő Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.). Változatos képzőművészeti, és természettudományi-, Csongrád megye népművészetéről képet adó anyaggal, patikatörténeti kiállítással, képgyűjteménnyel és a mai magyar szobrászat jeles alkotásaival. A város történetének kőemlékeit a Vármúzeum-kőtárban (Stefánia sétány) az 1882-ben lebontott Szegedi Vár egyetlen megmaradt részében gyűjtötték össze. A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (Tisza- part 10.), a világhírű Pick-szalámi készítésének teljes folyamatát mutatja be 1869-től. A Tisza-parti város életében fontos árvízvédelemről ad képet a Vízügyi Történeti Emlékhely (Maros torkolati gátőrház). Az alföldi szélmalmok egyik utolsó képviselője a Kiskundorozsmai-szélmalom (Kiskundorozsma, Bölcs u.). Kaktuszok, pálmák, különleges növények szemet gyönyörködtető gyűjteménye az Egyetemi Füvészkert (Lövölde u. 42.).

Széchenyi tér

A Széchenyi tér Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb tere. A szegedi belváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlegesen elzárt, négyszög alakú tere. Korzója közvetlen folytatása a sétálóutcánk (Kárász utca), gyalogosforgalma így jelentős; kedvelt sétahely, rendszeresen szolgál ünnepségek, fesztiválok, vásárok színhelyeként. Helyi tömegközlekedési átszállóhely lévén, illetve középületei (városháza, bíróság, főposta, bankfiókok, Tisza Szálló, szórakozóhelyek) és pusztán elhelyezkedése folytán is igen frekventált terület.

Városháza

Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a " Sóhajok hídja" köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost. A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között és a kapcsolat megteremtése érdekében építették a zárt hidat. A lépcsőházat színes üvegablakok díszítik, az egyiken olvasható a Ferenc Józsefnek tulajdonított híres mondás: "Szeged szebb lesz, mint volt !" A közgyűlési terem falait olajfestmények díszítik, a mennyezeten freskó látható, mely Vajda Zsigmond munkája. Itt tartotta rendszeresen havi felolvasó ülését a Dugonics Társaság. A Városháza hangulatos udvarán tartják nyárestéken a Muzsikáló udvar kamarahangversenyeit, valamint a Városházi esték prózai és zenés előadásait.

Klauzál tér

A Kárász utca és a Klauzál tér eredeti kialakítását megőrizte. A kétemeletes, kora eklektikus háztömbök 1872-1873-ban épültek. Mértéktartó dekorativitás, ünnepélyes rend, tiszta térformák jellemzik az épületeket. Kandelláberek, falikarok, órakeretek, a könyöklő kövek idézik a múltat. A fából készült padok, a kőzsámolyokra helyezett terrakotta edények és a növényzet mediterrán hangulatot tükröznek, nem véletlenül. A térkővel borított Klauzál téren tavasztól őszig kávéházak, cukrászdák várják a vendégeket.

A tér névadója Klauzál Gábor (1804-1866), az első népképviseleti kormány földm?velés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, a város országgy?lési képvisel?je, aki vagy negyven éven át a tér 8. sz. alatti palotája helyén álló házban lakott.

A Kárász utca - Klauzál tér felújított, műemléki védettséget élvező utca-tér együttesének megújítása 2004-ben Europa Nostra-díjat kapott.

Reök-palota

A ház formavilága egyedülálló az országban, sőt, Európában is kuriózum. Az 1907-ben épült szecessziós palotát Magyar Ede tervezte Reök István vízügyi mérnök, Munkácsy Mihály festőművész unokaöccse számára. Az épület napjainkban kulturális központként működik. A homlokzaton alkalmazott, stilizált növényi ornamentika a lépcsőházban is folytatódik, melynek orsóterébe pillantva csupa kinyílt virág látható. A ritka szépségű kovácsoltvas-munkákat Fekete Pál készítette. A házat a szegedi népnyelv "lófaraháznak" nevezi, mivel a 3. honvéd huszárezred lovas szobra hátulsó felét mutatja. Az épületben 2007 nyarán kapott helyet a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelyben az időszaki tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak.

Dugonics tér

A nagy árvíz előtt a Dugonics téren búza piac m?ködött. A tér f? látványossága az árvíz századik évfordulójára készült szök?kút, melynek terveit Tarnai Istvan készítette 1979-ben. A tér Tisza felőli (keleti) oldalán a Szegedi Tudományegyetem központi épülete áll, melyet 1873-ban építettek. A szegedi fels?oktatási intézmények integrációja el?tt ez az épület a József Attila Tudományegyetem központi épülete volt. Nem csoda tehát, hogy az épület melletti zöld területet József Attila szobra díszíti, melyet Varga Imre készített 1964-ben. A Dugonics tér gyakran ad otthont egyetemi rendezvényeknek, fesztiváloknak és kirakodó vásároknak. A turista szezon idején a téren található a Tourinform pavilonja, ahol a várossal kapcsolatos összes információ beszerezhető.

Aradi vértanúk tere

A Fogadalmi templomtól átjáró vezet el a Püspöki palota oldala mentén az Aradi vértanúk terére. A kapu míves kovácsoltvas munka: ha visszapillantunk rá, Glattfelder Gyula egykori püspök latin jelmondatát olvashatunk rajta, Iustum amore: Az igazit, szeretettel. Az intelem fölött Szent Gellért, Csanád egyházmegye első püspöke pirogránit szobor alakjában néz ránk. A téren szemlélődő figyelmét II. Rákóczi Ferenc lovas szobra, s a szőregi csata emlékoszlopa vonja magára. Vastagh György 1912-ben készített Rákóczija daliásan feszít erőteljes lován. A szobor talapzatán a kuruc fejedelem kiáltványának kezdősora ugyancsak deákul olvasható (magyarra fordítva: "Megújultak a dicsőséges magyar nemzet sebei"). Átsétálva a kőpadok és virágládák között, a lépcsős, apró vízesésként folydogáló szökőkúton túl máris az elveszített, mégis dicsőséges szőregi csata emlékoszlopára nézhetünk föl. A millennium évében állított márványoszlop tetején turulmadár terjeszti ki szárnyait. Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg. A teret kettéosztó villamossín túloldalán pedig az 1956-os forradalom hőseinek tiszteletére emlékeztet egy dísztelen kopjafa. A tér tiszai oldalán az egyetem matematikai tanszékeinek otthont adó, világhírű Bolyai Intézetet találjuk. Ebben a szép, koraeklektikus épületben volt az államosítás előtt a piarista gimnázium és rendház, ahol Juhász Gyula is tanult 1893 és 1902 között.

Dóm tér

A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentőségű Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely el?ször 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, domborműveit tartalmazza. A téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony. Alapjaiban XI. századi, alsó, négyszögletes, román stílusú része XII. századi, felső, kora gótikus emeletei a XIII. század második feléből valók. Az ajtó bélletébe a vár bontása során megmentett, román kori faragott köveket, ívmezejébe a város legrégebbi szobrászati emlékét, a XII. századi K?bárányt illesztették. A kovácsoltvas ajtó, "az élet kapuja", az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia jelképeivel. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk. A dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, mely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták. A Fogadalmi templomból kilépve a térre, a körben elhelyezkedő épületekben m?ködik többek között az orvosvegytani intézet, ahol Szent-Györgyi Albert végezte azon kutatásait, melyekért 1937-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat.

Szerb templom

A barokk templom 1773-1778 között épült. A torony és a rokokó ikonosztáz 1750 körül készült. A Dóm tér északkeleti sarkát lezáró templom a város egyik fontos látnivalója.

A Szent Miklósnak szentelt mai templom 1773-1778 között épült, Jován Dobits tervei alapján, toronysisakja 1835-ből való. Legf?bb ékessége az ikonosztáz, amely harmonikus egységbe olvasztja az ősi pravoszláv festészet hagyományait és korának barokk művészetét.

E képfal alighanem egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben. Míg Jankovics Miklós híres miskolci, egri ikonosztázai gazdag vázszerkezettel tagoltak, zárt felépítésűek, addig a szegedi egy áttört rokokó csipke. Kialakításában valószínűleg nemcsak kijevi, hanem bécsi mélyfaragó szobrászok is közreműködtek.

Fekete ház

A Fekete Ház Szeged belvárosában, a Somogyi és a Kelemen utca sarkán található. A Móra Ferenc Múzeum eme kiállítóhelye egyben otthont ad a múzeum Történeti Osztályának, valamint az iparművészeti és az irodalomtörténeti gyűjteménynek is.

A XIX. században épült ház, mely nevét egykori, megfeketedett festéséről kapta, története során jelentős szerepet játszott Szeged politikai és irodalmi életében. A múzeum gondozásába 1980-ban került. Kiállításai 1985-ben nyíltak meg - a ház hosszasabb renoválása után. Jelenleg a Szeged társadalomtörténetét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg az épületben; de a Fekete Ház alkalmanként időszaki kiállításokkal is szolgálja közönségét - leginkább történeti, ipartörténeti, irodalomtörténeti témákban.

Móra Ferenc Múzeum

Szeged belvárosában, a Tisza parton álló impozáns épületben, az ún. Közművelődési Palotában 1899 óta láthatók kiállítások. Eredetileg a ház egyszerre adott otthont a Somogyi Könyvtárnak és Szeged város múzeumának, de az épületet ma már teljes egészében az 1950-től Móra Ferenc nevét viselő múzeum, és a Szegedi Egyetem Régészeti Tanszéke lakja.

Az intézmény 1962-től fogva a Csongrád Megyei Múzeumi Szervezet központjaként is funkcionál: megyeszerte összesen 17 múzeum és kiállítóhely tartozik felügyelete alá. A múzeumot története során olyan jelent?s személyek irányították, mint Reizner János, Tömörkény István, vagy Móra Ferenc.

A múzeumban régészeti, képzőművészeti, néprajzi, természetrajzi, patikatörténeti állandó kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók, de az épület folyamatosan kínál változatos témájú időszaki tárlatokat, fogad vándorkiállításokat - akár külföldről is. Az intézmény speciális programokat kínál gyermekeknek, melyek a múzeum állandó és időszaki tárlatainak anyagát dolgozzák fel. A múzeumban látható nevezetességek közül kiemelkedik Munkácsy Mihály "Honfoglalás" c. nagy színvázlata.

Tisza

Tisza a legmagyarabb folyónk. A Keleti-Kárpátokban ered, két ágból egyesül Fehér és Fekete-Tisza néven. A folyó magyarországi szakaszán főleg középszakasz jelleggel folyik, hatalmas kanyarulatokat, íveket alkotva. A Tisza kanyarulat homorú oldalának a víz "nekivág" és a sodra alámossa, míg az ellenkező oldalon lerakja hordalékát, belőle turzásszerű gátat épít, melyek ívesen sorakoznak egymás után, ezeket nevezik övzátonyoknak. Az Alföldön végigkanyarogva egykoron hatalmas területeket birtokolt, mígnem az 1840-es évektől elkezdődött a szabályozása. Széchenyi István gróf kezdeményezésére Vásárhelyi Pál mérnök készítette el a terveket megfelelő előtanulmányozások után. Az 1879. március 12-i Szegedi nagyárvíznek több jelentős oka is volt, amelyek végül a város teljes megsemmisüléséhez vezettek. A mai modern körutas-sugárutas nagyvárosi alaprajz is a tiszai árvíz következménye. A Tisza folyó és Szeged városa elválaszthatatlan egymástól. Tavasztól őszig a Tisza szerelmesei: horgászok, evezősök, fürdőzők népesítik be a vizet és a partját. A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km2, vízállása er?sen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m3/s, de mértek már 3820 m3/s-t is.

Szegedi Nemzeti Színház

A Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, melyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett majd 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai. Belül a mennyezet freskóit Vajda Zsigmond festette. Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera és balett-tagozat is működik.

Szent István tér és a víztorony

Az Imre utca csupán néhány házból áll, s még ki sem érünk a végére, már látjuk is a régi víztorony kilencven méterre magasodó, karcsú alakját. Az ország első ilyen jellegű vasbeton építményét 1904-ben emelték a Szent István téren (tervezője Zielinski Szilárd). A torony két szintjén oszlopokkal megerősített, nyitott körfolyosó fut körbe, a tetőn ugyancsak kör alakú mellvéd látható - ezek teszik igazán könnyeddé a hatalmas épületet. A bejárat fölött ott az építés éve, s a bárányos szegedi címer. A Szent István teret 2006-ban felújították, elt?ntek a korábban a torony lábánál található piaci bódék, pultok. A felújítás után a tér Szeged egyik legszebb közterévé vált. A torony körül díszköves sétányok és padok találhatók.

Anna fürdő

A köznyelvben egyszerűen csak: gőzfürdő 1896. szeptember 6-án nyílt meg. Steinhardt Antal és Lang Adolf, akik eklektikus, de ugyanakkor a török fürdőkre jellemző megjelenéssel (kupolák, és a belső intim térkialakítások) tervezték meg. A 117 m hosszú épület szimmetriáját a női és a férfifürdő kialakítása adta. 1927-ben megtalált termál - gyógyvíz került a vezetékes artézi helyére. Többszöri felújítást követően az utolsó rekonstrukció 2004-ben fejeződött be. Ekkor a szimmetriát már a gyógyászat és a wellness különbözősége jelenti. A mai fürdőt egyrészt a gyógyászati részlege miatt az idősebb korosztály, a wellness miatt pedig a fiatalabbak keresik. A mediterrán hangulatú fürdőudvaron nyáron szabadtéri színházi előadásokat is szerveznek.

Szegedi Vadaspark

A földrészenkénti felosztásban elhelyezett tágas kifutókban hazai és távoli tájak állatai egyaránt megtekinthetők. Néhány állatfaj, mint például a foltos hiéna Magyarországon csak itt látható.A négy és fél hektáros dél-amerikai bemutatóban például sörényes farkas sétál, a tavakban vízidisznók és tapírok fürdenek, a "pampán" a lámák vad őse, a guanakó együtt legelészik a kontinens jellegzetes futómadaraival, a nandukkal. A nagymarák kölykeiket maguk ásta üregekben nevelik, nem egyszer szabadon. Az erdőben csuklyásmajmok ugrálnak fáról fára, a trópusi ház szabadtéri kifutóiban az ember tenyerében is elférő, apró selyemmajmok "csicseregnek". A vadasparkban megtekinthetők  Afrika, Ázsia, Európa és Ausztrália jellegzetes és különleges állatai a zebrától a kétpúpú tevén át a hiúzig és a kengurukig. Érdekes a przewalski vadlovak csoportja, és sokáig el lehet nézegetni a fákon mozgó kis pandákat, a természetes környezetben nevelkedő gibbonokat és sziamangokat is.A Dél-Alföldi Tanyaudvarban magyar háziállat fajtákkal, hagyományos építkezési módokkal ismerkedhet meg a látogató. Itt van lehetőség állatsimogatásra is. A park erdejében föllelhető a legtöbb hazai fafaj, cserje és sok lágyszárú növény is. Természetes rovar- és madárvilága is gazdag. Tavainál tanulmányozható a vízi, vízparti növény- és állatvilág.

Érkezés:
 
Éjszaka:
 
Felnőtt:
 
Gyerek: